Válás gyerekekkel

válás gyerekkel

A válás gyerekekkel fokozza a veszteség érzést, ami gyászreakciót vált ki a résztvevőkből. Egy kapcsolat végérvényesen nem törölhető ki egy szakítással, válással. Attól függően, hogy a szakítás feldolgozása megtörtént vagy nem, különböző érzelmű emlékeket hordozzunk magunkkal, ami összekötő bennünket örökre, főként, ha gyerekek is születtek. Ez egy lelkileg megterhelő folyamat, ami a családtagokra kihat, beleértve a tágabb családot is, a barátokat.

A család életében az egyik legnehezebb pillanat az, amikor a két szülő eldönti, hogy elválnak útjaik. Ezt feldolgozni óriási trauma, egy gyerek életében maradandó törést okozhat az addig megszokott biztonsági háló, a család felbomlása.

Hogy élik meg a gyermekek a válás folyamatát és következményeit?

A válás gyerekekkel nem csak a felnőttek, de a gyerekek is végérvényes elszakadást él meg. Úgy érezhetik, elválasztják őket szeretet személytől, akitől nem akarnak elfordulni. A felnőttek számára a válás, pozitív felfogással, életük újjászületésének kezdete lehet, a gyerekek számára viszont a kínzó hiány kezdete. A gyerekek nem akarnak és nem is képesek leválni a szülőről.

Tévhit, hogy az egyik szülő kilépése a családból szükségszerűen fenyegető magatartási zavarokhoz vezet. Mégis, ha összehasonlítjuk az ép, de erősen diszharmonikus családokban élő gyermekek magatartásformáit és személyiségjegyeit az elvált szülők gyerekeinek hasonló jegyeivel, nagyon sok olyan azonosságot találunk, melyek egyértelműen arra utalnak, hogy ezek a gyerekek veszélyeztetettek, a társadalomba való beilleszkedésük nehéz.

Kutatási eredmények

Az elmúlt években a kutatások kimutatták, hogy a válás gyermekekkel, mind a szülőkre, mint a gyerekekre gyakorolt ​​negatív hatásait erősen eltúlozták. Korábban azt olvastuk, hogy a váló gyermekek depresszióban szenvedtek, kudarcot vallottak az iskolában és bajba kerültek. A depressziós és magatartási rendellenességekben szenvedő gyermekek elmondása alapján, ezek a problémák nem a válás váltotta ki náluk, hanem a szülői konfliktus. A kutatók a válás utáni legkritikusabb meghatározó tényezőnek most a válást vagy a házasság minőségi menetrendjét tekintik. Azoknak a gyermekeknek, akiknek a válás után jól teljesítenek az iskolában, könnyen beilleszkednek, olyan szülőkkel rendelkeznek, akik hatékonyan tudnak kommunikálni, szülőként együtt tudnak működni.

Válás gyermekekkel érzelmi és ​​pszichológiai reakciói három tényezőtől függően változnak:

1. a szüleikkel való kapcsolat minősége a szétválás előtt,

2. a szülői konfliktus intenzitása és időtartama,

3. a szülők képessége arra, hogy válásukkor a gyermekek szükségleteire összpontosítsanak.

Fiúk vagy a lányok viselik könnyebben a válást

Régebbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a fiúk társadalmi és iskolai alkalmazkodási problémái nagyobbak voltak, mint a lányoké. Új bizonyítékok azt mutatják, hogy amikor a gyerekeknek nehéz dolguk van, a fiúk és a lányok egyaránt szenvednek; csak abban különböznek, hogyan szenvednek. 

A fiúk tünetei külsőleg inkább, mint a lányok, haragjukat, csalódottságukat és bántásuk kifelé nyilvánul meg. Bajba kerülhetnek az iskolában, több harcot folytathatnak társaikkal és szüleikkel. 

A lányok általában internalizálják szorongásukat. Lehangolódhatnak, fej- vagy gyomorfájdalmak alakulhatnak ki, és változhatnak az étkezési és alvási szokásaik.

Valójában a neveltetésen alapszik, míg a fiúgyermekeket az aktivitásra neveljük, a problémák leküzdésében, pl.: birkózás, fára mászás, kokaskodás – megtanul kiállni önmagáért, addig a lányokat a jó neveltségre, szófogadásra, illemtudásra neveljük. Egy negatív életesemény esetén is ezek a viselkedési jegyek tükröznek.

válás anyagilag
A válás gyerekekkel egyik jelentős és meghatározó tényezője, a szülők jövedelmének csökkenése.

Valójában ugyanazon jövedelem marad, de mostantól két háztartást támogatva, idővel közvetlenül érintheti a gyermekeket a megfelelő táplálkozását, a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételét, a ruháztatását (nincs többé farmer és divatos cipő), és az iskolai választás szempontját. Előfordul, hogy előzetesen a gyerekekkel otthon maradt szülőt munkahelyre kényszerül, és ennek következménye a gyermekek megnövekedett idővel rendelkeznek.

Anyagiak terén viselkedjünk méltányosan.

Tipikus helyzetben, amikor az anyák felügyelik a gyermekeket, a gyermekeik életében részt vevő apák azok az apák, akiknek a gyerektartását fizetik, és akik hozzájárulnak egy gyermek rendkívüli kiadásaihoz: például foci, zeneórák, szalagavató ruha, vagy egy különleges osztálykirándulás. Kiemelkedő tényező, ami hozzájárul nagyban a gyermek érzelmi biztonságához, hogy  az apa részt vesz minőségileg és mennyiségileg is a gyermeke életében.

Túl földhöz ragadtak vagyunk, válás esetén az anyagiakat illetően is. Sok esetben előfordul, hogy egy férfi átadta valakinek a saját cégét, ő pedig minimálbéren bejelentette magát vagy munkanélküli lett csak azért, hogy kisebb összeget kelljen tartásdíjként kifizetnie. Arra nem gondolt, hogy akiket megfoszt a pénztől, az nem a volt felesége, hanem a saját gyerekei. Így akart bosszút állni a nőn.  Amikor az apák elhagyják a házasságot, és kivonulnak a szülői szerepükből is, legfőbb okként az anyával való konfliktus okozza.

Anyagi helyzettől is függ, hogy ki válik ilyenné. A nincsteleneket nem érdekli az anyagi játszma, mert egyszerűen nincs mit adniuk vagy elvenniük a másiktól. A legtöbben viszont pont egy határvonalon állunk, se gazdagok, se szegények nem vagyunk, egy ilyen anyagi helyzet pedig kicsinyessé tudja tenni az embert. Tudatosan, megértéssel kellene kezelnünk ezeket a bonyolult helyzeteket, nem bosszúvággyal vagy kapzsisággal.

válás gyerekkel
Válás gyerekekkel másik meghatározó tényezője, kivel maradjon a gyerek váláskor, hogyan és mennyi időt?

Minél kisebb a gyerek, annál inkább kell neki egy hely, ahol igazán otthon érezheti magát. Emellett az lenne az ideális, ha anya és apa lakása között szabadon járhatna. Viszont a válás gyerekekkel lehetőséget teremt a bosszúra. A szabadon átjárás akkor jöhet létre, ha a szülők nem akarnak egymáson bosszút állni, és nem akadályozzák a gyerek közlekedését. A legideálisabb, ha megosztott a gyerek felügyelete: egy hét itt, egy hét ott. Így mind a két helyen kialakulhat egy rendszeres életvitel. Hagyni kell, hogy az apa ne csupán vasárnapi apuka legyen, hogy elmehessen a gyerekéért hétköznap az iskolába, hadd vigye el őt cukrászdába vagy a nagymamához, és nem csak hétvégén. Ilyenkor az lenne az ideális, ha a másik fél örülne, amiért kapott egy plusz szabad estét, nem pedig az, hogy bosszankodik, vagy sértve érzi magát, mert a gyerek a másik szülőjével van éppen.

Szülő-gyermek kötelék erősségétől idővel csökken

Joan Kelly, PhD, a Családi Közvetítők Akadémiájának volt elnöke és a kaliforniai válás gyerekekkel kiemelkedő kutatója beszámol arról, hogy a szülő-gyermek kötelék erősségétől függően a válás idején a szülő-gyermek kapcsolat idővel csökken, ha nem látják a gyermekeket, kevesebb mint 35% – ban. A bíróság által elrendelt “szokásos látogatás” minták általában még kevesebbet nyújtanak.

 # Napok
Minden második hétvégén48
4 hét nyáron28.
½ tavaszi szünet3
½ téli szünet7
½ ünnep4
Teljes90 nap = 25%
Adja hozzá heti 1 napot44.
Teljes134 nap = 35%


A válásnak van néhány pozitív hatása a gyermekekre is.

Az egyedülálló szülők gyakran közelebb vannak gyermekeikhez, mint a házas szülők. Ez negatív is lehet, például amikor egy gyermek túl sok felelősséget vállal, mert az egyik vagy mindkét szülő nem működik jól szülőként, vagy amikor egy szülő arról beszél, hogy a másik szülő mennyire bántja, vagy hogy ez milyen szörnyű a másik szülő. Gyakran a különélő szülő arra törekszik, hogy minőségi időt töltsön a gyerekekkel, és figyeljen vágyaikra. És el lehet képzelni, hogy néhány gyermeknek némi előnye lehet, ha évente két karácsonyt és születésnapot ünnepelnek. Ha mindkét szülő újra házasodik, akkor kétszer annyi támogató felnőtt, gondozó lehet. 

A válás gyerekekkel akkor nem viseli meg a gyermeket, ha folyamatos kapcsolata van mindkét szülőjével és reális, kiegyensúlyozott kapcsolatokat a cél. A gyerekek a szüleikkel való kapcsolatuk révén megtanulják, hogyan lehet kapcsolatot teremteni. Ha biztonságban vannak szüleikkel fenntartott kapcsolataikban, akkor nagy eséllyel jól alkalmazkodnak a különféle időmegosztási ütemtervekhez, és felnőttkorukban intim kapcsolataikban biztonságot és kiteljesedést tapasztalnak. 

gyerekeken fókusz
Válás gyerekekkel harmadik lényeges tényezője, hogy a szülők mennyire felelősségteljesen viselkednek.

Azok a gyerekek, akiknek szüleik által nehéz válást élnek át, olyan magatartást tanúsítanak, amelyek célja nyíltan vagy rejtetten, hogy biztonságban érezzék magukat. Az alábbiakban bemutatjuk a gyermekek válás és különválás tipikus tapasztalatait

1. Elutasítás

Ez különösen kisgyermekeknél fordul elő, és történetek meséléseként. Anya és Apu és én Vidámparkba megyünk; apa a szomszédban fog lakni; megbékélési fantáziáik is lesznek.

2. Félelmek

Amikor a szülők elválnak, a gyerekek aggódnak, ki vigyáz majd rájuk. Attól tartanak, hogy egyikük vagy mindkét szüleik elhagyják őket. Ezt a problémát súlyosbítja, ha az egyik vagy mindkét szülő nem magabiztosak és egymást vádolják. Akkor a gyermekek bizonytalannak érzik magukat, és nincs táppontjuk. Ha a gyermekeknek nincs “engedélyük” arra, hogy jó kapcsolatot ápoljanak a másik szülővel, vagy ha úgy gondolják, hogy a válás során “gondoskodniuk kell egyikük szüleiről”, akkor valószínűleg megosztott hűség érzésük lesz a szüleikkel szemben.

3. Előzetes információk

A gyerekek részleteket akarnak kapni arról, hogy mi történik és hogyan hat rájuk. A szülők kommunikációjának egységesnek és életkornak megfelelőnek kell lennie. A gyerek, hiába kicsi, mindent észlel és mindent megérez, azonban nem feltétlenül képes az adott viselkedés mögötti érzelmeket beazonosítani és kifejezni, feszültté válik. Ám, ha beszélünk vele a problémáról, az megkönnyebbülést hozhat, ugyanis érthetővé válik számára, hogy mi történik vele és körülötte, ez érvényes a válásra és más családi problémákra is.

4. Düh és barátságosság

A gyermekek haragot és ellenségeskedést fejezhetnek ki társaikkal, testvéreikkel vagy szüleikkel szemben. Az iskolai teljesítmény romolhat. A gyermekek szüleivel szembeni ellenségessége gyakran a hibásnak vélt szülő felé irányul. A befelé fordított ellenségesség depressziónak tűnik a gyermekeknél.

5. Depresszió vagy érzelmi veszteségre reakció

Letargia, alvási és étkezési zavarok, fellépés, társadalmi elvonulás, testi sérülés ,gyakoribb serdülőknél. Ezek a tünetek mind a két esetben megfigyelhetőek, de nem azonos a kezelési módjuk. A veszteséget fel kell dolgozni, különben a tünet újból és újból visszatérhet. A depresszió inkább állandó passzív állapot, míg a veszteség megélésekor a gyermek viselkedése hullámzó.

6. Regresszió

A gyermekek visszaléphetnek egy korábbi fejlődési szakaszba, amikor biztosnak érezték mindkét szülő szeretetét. Lehet, hogy “bababeszélgetnek”, vagy megnedvesítik az ágyukat. A gyermekeket „szülővé tehetik” azáltal, hogy szüleik érzelmi és fizikai szükségleteiként érzékelik őket.

7. Előzetes békéltetés

Minél nagyobb a konfliktus a szülők között, annál hosszabb ideig ragaszkodnak a gyerekek a szüleik megbékéléséhez. Nyilvánvaló, hogy a szülők nem “folytatják” együtt az életüket. A gyermekek gyakran úgy viselkednek, hogy a szülőket kölcsönhatásra kényszerítik, ez lehet negatív vagy pozitív. Azok a gyermekek, akiknek szülei nagyon konfliktusosak voltak a házasság alatt, előfordulhat, hogy összekeverik a konfliktus erős érzelmeit az intimitással. Úgy látják, hogy a szülők intim kapcsolatban vannak.

8. Hibáztatás és bűnőség

Mivel ennyi házassági konfliktus összefüggésben állhat a szülői stresszel, a gyerekek gyakran felelősnek érzik szüleik válását, úgy érzik, hogy valahogy a viselkedésük is hozzájárult ehhez. Ez különösen igaz, ha a szülők a gyermekek cseréje vagy tárgyalási ütemterv közben harcolnak: a gyerekek úgy látják, hogy a szülők küzdenek miattuk. Megpróbálhatják a jó magatartás ígéreteivel összehozni újból szüleiket; nehézségekbe ütközhetnek az átmenetek, vagy nem hajlandóak a másik szülővel menni. Mivel a gyereknek váláskor megrendül a teljes világképe, elönti őt a színtiszta bizonytalanság. Sok gyerek hajlamos azt hinni, hogy miatta bomlik fel a szülei házassága: bűntudata van, ugyanakkor megijed, hogy őt is elhagyhatják. Ezért is kell a konkrétumokba kapaszkodni, amikor a válásról beszélgetünk vele. Például, ha apa elköltözött, akkor nem szabad a gyereket távol tartani az új lakástól, főleg nem bosszúból, ami sajnos gyakran megtörténik. Anya minél előbb vigye át, és mutassák meg neki az új szobáját, hogy a gyerek lássa, apa életében is van még helye, őt nem hagyták el. Természetesen ilyenkor igen nehéz helyzetek állhatnak elő, főleg, ha a lakásban már ott van az egyik szülő új párja is.

9. Kifejezés

A gyermekek gyakran saját és szüleik haragját váltják ki. Az ellenséges környezetben való túlélés érdekében a gyerekek gyakran annak a szülőnek az oldalán állnak, akivel jelenleg együtt vannak. Ez megnyilvánulhat a másik szülővel való telefonos beszélgetés megtagadásában vagy vonakodásában megosztani az időt a másik szülővel. A serdülők általában hasonló módon viselkednek, mint a szülők.

Összefoglalva válás gyerekekkel , számíthatunk arra, hogy a gyerekek tesztelik a szülő hűségét, megtapasztalják a hűséget, nem akarják bántani egyik szülőt sem, kényszerítik a szülőket interakcióra, mert nem akarják a válást, próbálnak valamilyen hatalmat kifejteni a helyzetben, kifejezik haragjukat a válás miatt , alkalmanként megtagadja a másik szülővel való járást (normális válási stressz, hűségkonfliktus / háromszögelés, vagy egyszerűen nem akarják abbahagyni azt, amit éppen csinálnak – hasonlóan ahhoz a reakcióhoz, amelyet mindannyian kaptunk, amikor kiválasztottuk gyermekeink a gyermekgondozásból, vagy haza akarunk menni a parkból).

A válás gyerekekkel felmerülő egyik leggyakoribb probléma általában háromszögelésből, megosztott hűségből és előrejelzésből fakad. Néhány mutató az alábbiak közül:

a. Háromszögelés: A gyermek nem hajlandó időt tölteni a másik szülővel, vagy telefonon beszélni a másik szülővel.

b. Megosztott hűség: Ha egy gyermek minden szülőnek különböző és ellentétes dolgokat mond el arról, amit akarnak, az jó jel arra utal, hogy a gyermek megpróbálja mindkét szülő kedvében járni, és megosztott hűségeket tapasztal.

c. Vetítés: A gyermekek a szülő érzelmi jólétének barométerei. Általában a gyermek stresszéről beszámoló szülő nem látja, hogy a gyermek a szülő szorongására hat. A zülőknek felteszik maguknak a kérdést, hogy érzik magukat a válással, a másik szülővel és az időmegosztási megállapodásokkal kapcsolatban, mielőtt feltételezik, hogy a gyermeknek nehézségei vannak a másik háztartáshoz való igazodásban vagy feltételezésben.

 gyerekreakció
Életkorától függően a gyermek stressz jelei?

Válás gyerekekkel stresszes, amit nem csak a szülők élnek meg, de a gyerekek  is. Annak ellenére, hogy ezt a szülők próbálják titkolni. Válás gyerekekkel előfordulhat, hogy a szülőknek is segítségre van szükségük a gyermekekkel, különösen a kicsik stresszének felismerésében. A következőkben néhány tipikus tapasztalat és a stressz jelei fordulnak elő a különböző életkorú gyermekeknél.

Ha már tünetei is vannak, például újra bepisil, vagy éjjel sikoltva, reszketve, verítékezve kel fel, másnap pedig nem emlékszik rá, az egy igen erős figyelmeztető jel. Ha már tüneti szinten is jelentkezik a probléma, mindenképpen szükség van szakember segítségére. Az ilyen testi tünetek az elfojtás miatt jelentkeznek. Ha a családban minden nyíltan történik, a gyereken nem lesz ekkora a nyomás, és nem valószínű, hogy számolni kell hasonló testi tünetekkel.

Magzati kor

A szülők válása a gondozást, nevelést akkor veszélyezteti a legjobban, ha az az anya terhességének idején következik be. Ebben az esetben ugyanis, a gyermek megszületésekor, a férfinak a családból való kilépése alatt érzett depresszió vagy indulatok oly mértékben lekötik az anyát, hogy az anya és gyermek közötti emocionális kapcsolat kialakulása gyakran kudarcot vall.

CSecsemők és kisgyermekek:

Ha a szülők válása a gyermek születése után következik be, az anyai magatartás általában az ellenkező oldalra billen. Ilyenkor a férj kilépése a családból már az anya-gyermek kapcsolat kialakulása után következik be és a megrendült, önmagát elhagyottnak és becsapottnak érző asszony gyermeke védelmébe, szeretgetésébe menekül.

A. regresszió az alvás, szobatisztaság  vagy az evés szempontjából; az új készségek elsajátításának lelassulása
B. Alvászavarok (alvási nehézségek; gyakori ébrenlét)
C. Nehézség a szülő elhagyásában; ragaszkodás
D. Általános hevesség, indulatok, sírás.

Hat esztendős kora előtt

Bekövetkező szülői válás gyakran játszik kedvezőtlen szerepet a gyermek nemi identitásának és serdülőkora utáni szexuális magatartásának alakulásában. Az azonban tévhit, hogy az apa elsősorban a fiúk nemi identitásának alakulásában fontos tényező, és így válás esetén az anya mellett maradó kislánynak kedvezőbb.A maszkulin és feminin viselkedésformák elsősorban a két nem kapcsolatában, rendszeres kommunikációjában jelennek meg, így az anya önmagában, férje nélkül nem megfelelő modell leánya számára. Felmérések igazolják, hogy a hatévesnél fiatalabb korától kizárólag anyja által nevelt kislány nagyobb eséllyel megy túlságosan korán férjhez, hamar elválik és bár szexuális partnereit gyakran váltogatja, nemi életére az átlagosnál többször jellemző a frigiditás.

A. Regresszió: visszatérés a biztonsági takarókhoz és az eldobott játékokhoz, a szobatisztaság elvesztése, a hüvelykujj szopása                                                                                                                                  B. A történetek éretlen megértése; megzavarodott; fantáziatörténetek készítése
C. Maguk hibáztatása és bűnösség érzése
D. Lefekvés előtti szorongás; izgatott alvás; gyakori ébrenlét
E. Félelem, hogy mindkét szülő elhagyja őket; ragaszkodás
F. Nagyobb ingerlékenység, agresszió, indulat.

Normális reakciónak tekinthető a fokozott ragaszkodás, rémület, regresszió, elhagyástól való félelem. Ha azonban az alábbi tünetek tartósan fennállnak, zavart fedezhetünk fel az alkalmazkodásban: depresszió, tartós önvádlás, ágybavizelés. A különböző fantáziák, kivetítések, idealizálás mind-mind alkalmazkodási stratégiák a realitás kizárására gyermek részéről.

Hat-nyolc év között

A. Átjáró szomorúság; elhagyatottnak és elutasítottnak érzi magát
B. Sírás és zokogás
C. Fél a legrosszabb félelmeik valóra válásától                                                            D. Megbékélési fantáziák
E. Hűségkonfliktusok; fizikailag szétszakadt érzés
F. Problémák az impulzus vezérlésével; rendezetlen viselkedés.

Meghatározatlan szomorúságot és haragot érez, vágyakozik a távol levő szülő után, fél a visszautasítástól, az agresszió kiélésének zavari jelentkeznek. Figyelemfelhívó jel, hogy segítenünk kell, ha depresszió vagy csökkent koncentráció jeleit vesszük észre a gyermeken. Az iskolai teljesítményére is  kihat akkor valószínűleg az apával a kapcsolata nem megfelelő. A tagadás, kényszeres viselkedés, makacs békítési fantáziák ennek a korosztálynak az alkalmazkodási stratégiája.

Kilenc-tizenkét év között

A. képes tisztán látni a család megzavarását; próbáljon rendet teremteni a helyzetben.
B. Félelem a magánytól
C. Heves harag a szülő iránt, akit hibáztatnak a válás okozásáért
D. Fizikai panaszok; fejfájás és gyomorfájás
E. Túlzott aktivitássá válhat, hogy ne gondoljon a válásra
F. Szégyelli magát, ami a családjukban történik; úgy érzik, különböznek a többi gyermektől.

A legtöbb tizenéves végül alkalmazkodnak a váláshoz, és elfogadják, hogy ez cselekedetnek logikus döntés volt, de egyharmada nem. Ezekben az esetekben döntő szerepet játszik az érintett tinédzserek egészségtelen reakcióinak kialakításában. A normál reakciónak tekinthetőek az intenzív, meghatározott tárgyra irányuló harag, szégyen, identitás- és lojalitásproblémák. Azonban fel kell kapjuk a fejünket, ha romló iskolai teljesítményt, elszigetelődést, agressziót, depressziót vagy alacsony önértékelést tapasztalunk.   A gyermek önön feldolgozási stratégiája, „öngyógyító mechanizmusa” lehet a tudatos szövetség az egyik szülővel.

Kamaszkor:

A. Félelem, hogy elszigetelt és magányos vagy
B. Tapasztalja meg, hogy a szülők elhagyják őket; úgy érzi, hogy a szülők nem állnak rendelkezésükre
C. Ne felejtse el elérni a függetlenséget
D. Versenyezzen a szülőkkel
E. Aggódjon saját jövőbeli szerelme és házassága miatt; a kapcsolatok túlélésével foglalkozik
F. Kellemetlenség a szülők randevúival és szexualitásával
G. Krónikus fáradtság; nehéz koncentrálni
H. Gyászolja gyermekkorának családvesztését.

A válás gyerekekkel kifejezetten nehéz lehet ha a gyermek a kamaszéveket éli, mivel drámaiak tudnak lenni, éppen ezért nem könnyű észre venni a válásra adott normális reakciótól eltérő tüneteket. A ennél a korosztálynál normál reakciónak tekinthető, ha a tinédzser kiábrándult, haragos, szomorú, gátlásos vagy nyugtalan, saját jövőképével kapcsolatos aggodalmai, továbbá partnerkapcsolati problémái vannak. Ez azonban a korosztály egészére jellemző lehet, némi segítség ha észrevesszük a következő jeleket a kamaszon: éretlen szexuális kapcsolatokat létesít vagy a szexualitás teljesen elutasítja, túl szoros viszonyt alakít ki az egyik szülővel, továbbá túlzásba viszi a drog, cigaretta, illetve alkohol használatát. Nagyon fontos ezen reakciók ismerete, hiszen ezek kezelésével esetlegesen megelőzhetjük a probléma elmélyülését.

Hogyan tud segíteni a szakember?
Motiváljuk a szülőket, hogy együttműködőek legyenek

A válás gyerekekkel egyik fő motivációja a gyermek jóléte is lehet, azért, hogy ez megvalósuljon, először a szülőnek kell feldolgozni a megélt veszteséget, majd így a válás problémájának feldolgozásában a szülők is igen sokat segíthetnek a gyermeknek. Gyakori hibaként említhető a szülői rivalizálás, amelynek különböző módszerei ismertek például a szülő nem korlátozza, nem tiltja, bünteti a gyermek nem megfelelő viselkedését, vagy amit az egyik szülő követel vagy megtilt, a másik szülő engedi, támogatja. Gyakori módszer a bűntudatkeltés érzelmi zsarolással: „ha elmész apáddal, nagyon fogsz hiányozni…” Ezek a rivalizálások is hozzájárulhatnak ahhoz, miként éli meg a gyermek a válás tényét, milyen reakciókat fog „produkálni”.  

Válás gyerekekkel a figyelemmegosztásról szól

Beszéltetni a gyereket, segíteni neki megoldani a problémát, amikor legszívesebben csak a saját problémára koncentrálnánk, és mi is kicsit elveszettek vagyunk, kihívást jelenthet, pedig nagyon fontos segíteni:

  • Elfogadni a házasság felbomlásának, és állandóságának tényét. Reális reményekkel kell rendelkeznie a kapcsolatot illetően.
  • Nem elköteleződni a szülői konfliktusokban és feszültségekben.
  • Folytatnia kell a mindennapos tevékenységét, napi rutint.
  • Feldolgozni a veszteséget, haragot és az önvádat.
Célok

Válás gyerekkel a cél, hogy jól zárul egy válás, hogy ne a gyűlölködés és bosszúállás a lényeg, hanem az, hogy az ember elfogadja, amit az élet hozott, és elviselje döntésének következményeit, akkor tudunk megfelelő lelki attitűddel fordulni a gyermekeink felé.

Mindig lesznek konfliktusok, amelyek arra szolgálnak, hogy időről időre megoldjuk őket, és ezáltal tanuljunk belőlük. Ezt természetesnek kell venni, nem szabad megijedni a konfrontációtól, sem pedig belesüppedni abba, ha valamit nem sikerül a saját szájízünk szerint megoldani. A konfliktusokat könnyebb-nehezebb egyeztetésekkel át kell vészelni.

Az indulatok természetes módon jönnek-mennek, mi pedig hol szabadon engedjük őket, máskor a hatásukra manipulálni kezdünk. Sajnos nem vagyunk eléggé felnőttek ahhoz, hogy el bírjuk viselni a saját életünket olyannak, amilyen. Az igazság az, hogy sokkal jobban éreznénk magunkat, ha lazábban értelmeznénk mások ingerlő viselkedését és a világot. Bizonyos élethelyzetekben azonban számos paranoid rettegés keletkezhet ennünk, ilyen a válás gyerekekkel, kiábrándító jövőképpel, amik lehúznak a saját szintünk alá. 

Nem szokás kimondani azt, amit valójában legbelül érzünk. Jellemző az elfojtás, senki nem szól semmit, míg egy egészen más dologgal kapcsolatban óriási vita és veszekedés tör ki a két fél között. Ez azonban megoldatlan problémákhoz vezet, mint a válás gyerekekkel, ha tehát baj van, azt bármilyen nehéz, ki kell mondani.

Gyermekkel való kommunikáció

A kulcs mindig a nyílt beszélgetés. Ha egy családban nincs tabu, az gyógyító erejű lehet, mivel a titkok rombolják a lelket, a kapcsolatokat. A gyerek előtt mindenről lehet beszélni, halálról, szexualitásról és a válásról is. A legfontosabb kérdés azonban a hogyan. Nem tehetjük meg, hogy meggondolatlanul, érzelmi felindultságból, rázúdítsuk a  válás legcsúnyább részleteit, vagy sértőn beszélünk a szülőérő. Ez a megoldás egyszerűen nem lesz működőképes, nem segíti a gyermeket az egyébként is erős és összetett fájdalom feldolgozásában. Ki kell mondani, ha probléma van, azonban úgy, hogy azzal a másik felet vagy annak új párját ne sértsük meg.

Életkornak megfelelően kommunikáljunk a gyermekkel

A válás gyerekekkel fokozott tudatos kommunikációt igényel, hiszen kényes témáról, stresszes időszakban történik a párbeszéd. Életkorok megfelelően kell, hogy be jelentsük a válást a gyereknek, aki számára apa és anya a teljes világképhez tartozik. Váláskor ez a teljesség megtörik a lelkében, amivel nem tud mit kezdeni, és bizonytalanná válik. Ezért már rögtön az elején érdemes nyíltan elmondani, ha a szülők a válás mellett döntöttek. Nem szabad titkolózni előtte, sem pedig úgy tenni, mintha anya és apa továbbra is együtt élne, miközben apa esetleg már rég elköltözött. A gyerek előtt látszatkapcsolatot fenntartani semmiképp sem érdemes, hiszen pontosan érzi, ha valami nincs rendjén. 

Egy kisgyereknek tanácsos például azt mondani, hogy „apa és én szerettünk volna mindig együtt maradni, de úgy érezzük, hogy most már nem tudunk együtt lakni, ezért úgy döntöttünk, apa elköltözik”. Érdemes konkrét szavakba önteni, mi a pontos terv, mivel egy kisgyerek számára a „nem tudunk együtt lenni” félreértelmezhető kifejezés. Elmondani  mi várható, és ez hogyan éríti őt. Fontos kimondani, hogy nem tudunk együtt lakni, mert ebből megérti, hogy megtörténik a szétköltözés. Nem szabad megijedni, ha emiatt a gyerek sír, ahogy az sem baj, ha ő látja pityeregni a szüleit. Ha a család együtt sír, abból tudható, hogy elkezdték feldolgozni a fájdalmat. Nem szabad elvonulni, és titokban szenvedni, mert a feldolgozatlan érzelmek rengeteg energiát visznek el mind a gyerektől, mind a szülőktől.

mozaikcsalád

Vállás gyerekekkel nehézségekkel jár, míg nem alakul ki az új rendezet életvitel:

Ha a szülő a gyerekkel együtt költözik új helyre

Azt, hogy hogyan lehet megóvni a gyermeket egy többszörösen változó helyzetben, mindig az adott körülményektől függ. Sokféle változó lehetséges egy ilyen történetben, de azt mindenképpen érdemes elmondani a gyereknek, hogy mi is tudjuk, hogy jobb lenne, ha az élet nem így alakult volna, és, hogy korábban mi is másképp képzeltük el.

A gyerekek kamaszkorban egyébként is szembefordulnak a szüleikkel, váláskor pedig általában azzal a szülővel konfrontálódnak, akinél laknak. Előfordulhat, hogy egy idő után átköltöznek a másik szülő új lakásába, de az esetek többségében később visszamennek a régi otthonukba, amikor rájönnek, hogy a másiknál sem fenékig tejfel az élet. Nem lehet tehát megmondani, hogy kinél mennyi időt töltsön a gyerek, mert ezt minden családnak magának kell kiküzdenie.

Hogyan lehet kezelni az itt és ott létet?

Természetes, hogy a szülőt feszíti a kíváncsiság, mi történt, amíg a gyerek nem volt vele, de faggatózás helyett érdemes például azt mondani neki: „érdekel, milyen volt apánál, de most nem akarlak ezzel gyötörni, inkább vacsorázzunk”. Nyugodtan hangot lehet adni annak, amit a szülő érez vagy gondol, de ha nem faggatózik, máris egyszerűbb lesz a helyzet.

Mérlegel mit lehet itt, és ott

Rendkívül nehezen tudja feldolgozni azt a kettős helyzetet, amiben van. Ez már önmagában egyfajta torzulás, hiszen ügyelnie kell arra, melyik szülőnek, mit mond el, hogy megfeleljen mind a két elvárásnak, aminek következtében a feszültség testi tünetekben is megnyilvánulhat.

Mit tegyünk, ha a gyerek nem beszél?

Mindig egyénileg kell kitapasztalni, hogy a gyerek mire reagál. Sosem szabad őt erőszakkal leültetni és beszéltetni. A vele való beszélgetés során érdemes visszautalni az emlékekre, hogy mi hogyan volt régen apa és anya között. Ehhez nagyon jó szolgálatot tesz a fényképalbum, amellyel megmutathatjuk, milyen volt, amikor még szerelmesek voltunk egymásba. Ez azt jelenti, hogy kitágítjuk előtte a világot időben és térben: nem csak a jelenre és a jövőre koncentrálunk, de a múltra is, mert ez mind egyszerre él bennünk. Nem szabad elfeledkezni arról sem, amikor még együtt voltunk, és jó volt, erről érdemes mesélni, beszélgetni. Minél frissebb a válás, ez annál fájdalmasabb lehet a szülők számára, de a gyerek szempontjából fontos lenne, hogy így gondolkodjanak, hogy a gyerek tudja, a kapcsolat alapja a kölcsönös szeretet volt.

A jóra is emlékezzünk

Elvált felek sokszor hajlamosak úgy beszélni egymással, mintha mindig is gyűlölték volna a másikat, mert nem dolgozták fel a válást. Teljesen elfeledkeznek arról, hogy volt az életükben egy nagyon is hosszú szakasz, amikor rokonszenvvel fordultak egymás felé, és ez nagy hiba. Váláskor mindenki érdekét szolgálná, ha azt éreznénk – és ki is mondanánk -, hogy „nem ezt akartuk, szörnyű, hogy így alakult, de most már ez az életünk”. A gyereknek pedig fontos hallania, hogy mindig szeretni fogják, mert éreznie kell, hogy általa a szülők is össze vannak kötve, nem hullik szét minden. 

Ezt nemcsak a kisebb gyerekekben, de kamaszokban is megjelenik, holott a szülők számára egyértelmű, hogy nem ő a válás oka. Előfordul, hogy a gyerek ezt idővel megérti, ám akkor is ott élhet benne a bűntudat, ami azzal oldható fel, ha engedjük neki, hogy szabadon közlekedjen a régi és új otthona között.

A gyereknek fontos tudnia, nem kell, hogy bűntudatot érezzen, amiért jól érzi magát mindkét helyen. Emiatt nem érdemes akadályozni őt, ha szeretne átmenni az elköltözött szülő új lakásába, mert akkor épp arra van szüksége, hogy nyugodt legyen. Vagy, ha az egyik szülőnek lesz egy új párja, és a gyerek jobban szereti az ő sült krumpliját, nem szabad bűntudatot kelteni benne. Amikor pedig hazajön a régi otthonába, és undok az ott maradt, elvált szülővel, akkor azt egyszerűen csak el kell viselni. A gyerek azért vele undok, mert őt szereti, ezért csak vele tud így viselkedni.

Bántalmazó szülő

A válás gyerekekkel bonyolultabb, ha a gyerek érzi a bántalmazást, ami lehet nemcsak fizikális, de verbális is, a szülők mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy együtt maradjanak, az ilyen helyzetbe kényszerített gyerek biztos, hogy kezelésre szorul a későbbiekben. Senkinek sem jó, ha egy bántalmazó családi viszonyt fenntartanak.

Válás után szülői típikus hibák
Jófejség

Az sem ideális, ha folyton állatkertbe, játszóházba, cukrászdába, moziba megy a gyerekkel. Kialakulhat az a kép, hogy anya a szigorú, aki számon kér, bezzeg apa!

Áldozat szerep

Sokszor az anya beleragadhat az áldozat szerepébe, ha nála marad a gyerek, nem éled újjá nőként. 

Ez egy újabb eset, amit érdemes elkerülni, hiszen a gyereknek is az a jó, ha a szülőnek van saját élete, ha anya jóban van önmagával. Jó megoldás lehet áthívni a nagynénit, a nagymamát, a bébiszittert, hogy egy-egy este vigyázzon a gyerekre, így anya is elmehet, és élhet egy kicsit, figyelhet önmagára. De nem csak ebben az élethelyzetben, hanem a házasság alatt sem szabad elfeledkezni arról, hogy közös programokat szervezzünk kettesben, mert gyakran egyébként ennek hiánya vezet a váláshoz. Ha pedig már megtörtént a válás, önmagunk számára kell kikapcsolódást biztosítani. Érdemes élni a lehetőségekkel, lehet hívni segítséget. A gyerekek, attól, hogy imádjuk őket, még iszonyú fárasztóak. Nem szégyen, és nem is bukás, ha bébiszittert hívunk, aki az anya megkettőzése, mert adott esetben mos, főz és takarít is.

A gyerekek rengeteg energiát elszívnak, ezért el kell menni feltöltődni, hogy utána boldogan tovább szívhassák a vérünket. A gazdagoknak van dadusuk, nagy bejáronőjük, akik segítenek a gyerek körül. A kevésbé tehetőseknehéz helyzetben vannak, régen több generáció együttélt, nagymamával, idősebb nővérekkel, szomszédasszonyokkal, és megosztották a terheket. Bátorítom kérjetek segítséget barátnőtől,  és egymáshoz átmenős estéket szervezni: egyszer nálad alszanak a gyerekeink, majd a következő héten nálunk. Így mindenkinek jutnak szabad esték, hétvégék. Nem attól lesz valaki tökéletes szülő, hogy minden feladatot egyedül ő végez el, hanem attól, hogy jól érezze önmagát a bőrében.

Plusz egy fő

Egyrészt kegyetlenség elvárni a gyerektől, hogy ne szeresse a másik szülőt, aki minket elhagyott, vagy, hogy utálja az ő új párját. Az ilyen elvárás folyamatosan sérti, nyírja a gyereket, hatalmas tapintatlanság a szülők részéről. Tehát erkölcs elleni vétség az a tapintatlanság, ha elvárjuk a gyerektől, hogy ne szeresse a másik vagy harmadik felet. Természetesen igen nehéz nem véteni az erkölcs ellen, amikor annyi csalódáson vagyunk túl, annyi súly nehezedik a vállunkra, de a gyerek érdekében figyelni kell erre. Mostohát érdemes így bemutatnia a gyereknek: „van ez a barátom, nagyon megszerettem, és szeretném, ha többször jönne hozzánk”. Akad gyerek, aki ezt imádja, esetleg ő maga szerez párt elvált szüleinek. Van olyan is, aki gyűlöli a hármas felállást, és látni se akarja a szülő új párját. Végtelen türelemre van szükség a valódi és a nevelőszülő részéről is.

Az apa vagy az anya elvesztésének hatását valószínűleg nem fogja csökkenteni a mostohaszülők bevezetése. Anyát vagy apát senki sem pótolhatja. És senki sem tudja eltávolítani azt a fájdalmat, amelyet a gyermek érez, amikor a szülő úgy dönt, hogy kivonul az életéből. Mielőtt új családba kezdene, meg kell tárgyalni a lépcsős családi kapcsolatokat, ki kell fejezni az elvárásokat, meg kell határozni a szerepeket, reális célokat kell kitűzni.

Mostoha

A nevelőszülő lehetőleg ne próbálja megkedveltetni magát a gyerekkel. Hagyja őt nyugalomban, és legyen tapintatos a volt házastárssal is.  A mostohának tudomásul kell vennie, hogy nem ő a gyerek valódi szülője. Előfordulhat, hogy a nevelőszülőben átfordul valami, és szeretne beleszólni a gyereknevelésbe, viszont nem szabad úgy viselkednie, mintha ő lenne a gyerek anyja vagy apja.

A gyerek szemtelenségét sem neki kell leállítania, ez a valódi szülők dolga. Ha kamaszról van szó, ő sokszor nem is azért szemtelen, mert esetleg utálja a mostohát, hanem egyszerűen csak kamasz, aki mindenkivel szemtelen. Ilyenkor pedig nem a nevelőszülő dolga helyre tenni őt, és ne szóljon bele az iskolai előmenetelébe se – még akkor se, ha már együtt él a párjával. Ez mind az anya és az apa dolga. A nevelőszülőnek ezt érdemes elfogadnia, és idővel talán majd a gyerek is elfogadja őt – pláne, ha teret hagy neki. 

Később, amikor már nagyon összebarátkozik a gyerekkel, a mostoha is elkezdhet kérni tőle bizonyos dolgokat, például a viselkedését illetően. Számtalan példát látok arra, hogy a nevelőszülő és a gyerek igazán megszeretik egymást. Addig is azonban, a mostohának tudomásul kell vennie, hogy ezt a helyzetet ő választotta, és ki kell bírnia, hogy ebben él: az új párjával együtt jött egy gyerek, de ez nem baj, mert a világon nincsenek vegytiszta képletek.

Minden minőségi kapcsolat alapja a megfelelő kommunikáció, az érzelmek kifejezése, elfogadás és az értő figyelem, ha ezeket szem előtt tartjuk, az szinte az összes probléma áthidalható.